Körmend: A Batthyányakról

A 16-17. század fordulóján kaszaházi Joó János személynök volt Körmend tulajdonosa, akit felségárulás miatt ítéltek el, és elkobozták minden birtokát. A város a kamara kezére jutott, majd az udvari hitelező, Henckel Lázár közvetítésével, 45000 tallérért 1605. február 12-én került Batthyány II. Ferenc birtokába. Körmend stratégiai szerepe a kanizsai vár elestével (1600) jelentősen megnőtt. Ezt felismerve 1650-ben Batthyány I. Ádám látván az pogány török ellenségnek ellenünk való keménségét és dühösségét a mezővárosban telekkel rendelkező jobbágyoknak hajdúkiváltságot adott, ami a Dunántúlon azt jelentette, hogy csak katonai szolgálattal tartoztak a földesúrnak. A megváltozott helyzetű földesúri alattvalók alkották a sereget, amely biztosította Körmend védelmét.

1664 nyarán Köprülü Ahmed nagyvezér serege a Dunántúlra özönlött és elindult Bécs felé. Batthyány II. Kristóf főkapitány és Nádasdy Ferenc lovasokból és hajdúkból álló seregükkel július 26-27-én Körmendnél verték vissza a Rábán átkelni igyekvő török sereget, amely augusztus 1-jén szenvedett döntő vereséget a császári csapatoktól Szentgotthárdnál. A 17. század elején Batthyány II. Ferenc és felesége támogatásával Körmenden több protestáns zsinatot is tartottak. Batthyány I. Ádám katolizálása után megpróbálta birtokainak népét saját vallá-sára téríteni, azonban a körmendi végvári katonák sikerrel tartották meg református hitüket és templomukat. A Rákóczi szabadságharc alatt a város és a vár súlyos károkat szenvedett, újjáépítésük Batthyány II. Ádám özvegye, Strattmann Eleonóra és fia, Batthyány Lajos nádor nevéhez fűződik. Batthyány III. Ádám a körmendi uradalmat bérlők kezére adta, azonban a 18. század végén fia visszaköltözött a körmendi kastélyba, ahol fényes udvart alakított ki. 1806-ban Batthyány Fülöp örökölte a hercegi címet és a hitbizományi birtokokat. Az 1870 és 1883 között birtokos, Angliában élő Batthyány Gusztáv egyszer sem látogatott a városba, azonban fia, Ödön a körmendi kastélyban élt 1914-ben bekövetkezett haláláig. Bőkezűen támogatta a helyi kulturális, sport és karitatív egyesületeket, a századfordulón épített kórház számára telket adományozott. Halála után a hercegi címet öröklő Batthyány László a kastély melléképületében szemkórházat rendezett be, ahol ingyenesen gyógyította betegeit. 1921. április 5-én két, később boldoggá avatott találkozott a körmendi vasútállomáson: Batthyány László és a sikertelen restaurációs kísérlete után az országot elhagyó IV. Károly király.